A szabadalom egy olyan jogi eszköz, amelyet alapvetően és
általában új, nem nyilvánvaló és iparilag alkalmazható műszaki megoldásokra
adnak, de jó pár egyéb feltételt is teljesíteni kell. A találmány alapját
képező tudományos felismerés korai közzététele sok szabadalom újdonságát tette lehetetlenné
vagy éppen tönkre. Előfordul, hogy ez utólag vezetett a szabadalom
megvonásához, amikor kiderült, hogy például egy konferencián, poszteren vagy
doktori dolgozatban túl korán árultak el fontos információt a találmányról. (A szabadalmi eljárás megkezdése előtt.) A
szabadalom tehát segítheti a találmány hasznosítását, de nem több mint egy
segédeszköz az ahhoz vezető hosszú és gyakran rögös – és korántsem mindig
sikeres – úton. Pedig sokszor maga a szabadalmaztatás sem egyszerű feladat. A
szabadalom joggyakorlata művelői minden igyekezete ellenére, a szabadalom, mint eljárás csak lassan követi
a kutatás-fejlesztés ütemét. (...) A szabadalom bejelentője azért költ el tetemes összegeket a szabadalom eljárásraa, mert azt reméli, hogy ez egy jó befektetés, és segít a piacra hozott terméke eladásában, valamint a konkurencia visszaszorításában.
